“Meglepő volt, hogy az olvasópróba után milyen rengeteg munka van egy darabbal” – Interjú Kiss Gergellyel

Ahogy a perjátékok születnek – 3. rész

Interjú Kiss Gergellyel az Anna Anderson pere c. perjátékunk alkotójával

Kiss Gergely
A Perjátszó Kör aktív tagja 2010-2015 között.

A sorozatról:

Ahogy a perjátékok születnek” c. sorozatunkban megismerkedhettek a perszimuláció és a színjátszás egyedi keveredésének, a perjáték írásának hátterével. Sorozatunkban népszerű darabjainkat mutatjuk be hétről alkotóik szemével és betekintést engedünk a paravánjaink mögé.

Tartsatok velünk!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mi motivált arra, hogy neki állj megírni egy komplett perjátékot? 

A Perjátszó Körben gyakorlatilag folyamatosan igény van új darabokra, a repertoár bővítésére, és erre sokszor emlékeztetve is vagyunk, és voltunk korábban is. Eredetileg pusztán azon tűnődtem – mindenféle alkotási késztetés nélkül -, hogy milyen ismert jogesetek lehetnének ideális témái egy perjátéknak, és mikor eszembe jutott az utolsó cári család esete, ihletet és kedvet kaptam az íráshoz.

Pillanatkép az Anna Anderson pere c. perjátékunk premier előadásáról
Szereplők (balról jobbra): Nádas Krisztina, Kormos Fanni Maja

Már korábban is írtál ilyen színdarabot vagy ez volt az első? 

Nem, ez volt az első, korábban semmilyen színdarabot, drámát nem írtam.

Hogyan kezdtél hozzá?

Először színpadképes jeleneteken kezdtem gondolkozni, vázlatot írtam a jelenetek sorrendjéről, majd némi kutatómunka után a forrásokból töltöttem fel ezt a vázat.

Mesélnél a folyamatról, hogyan született meg a perjátékod? Milyen lépéseket tudnál kiemelni ebből?

A darab megírásához a történeti hűség megőrzését középpontba helyezve az eseményekkel foglalkozó szakirodalmat kerestem: korabeli angol és német nyelvű újságcikkeket, illetve a hiteles peranyag felhasználásával szerkesztett könyvet olvastam és jegyzeteltem ki. A kigyűjtött szakirodalmi kivonatokat aztán színpadra kellett helyeznem, élvezhető jelenetekké, párbeszédekké igyekeztem alakítani azokat.

Anna Anderson pere (2018)
Szereplők (balról jobbra): Szita József, Várhalmy Balázs

Mennyi időt vett igénybe, voltak-e, és ha igen milyen buktatókkal találkoztál a kutatás/írás során? 

Az első tollvonástól az olvasópróba-kész változat befejezéséig körülbelül három év telt el. Talán csak a korábban említett forrásgyűjtés terén ütköztem kis akadályba: az íráshoz legszükségesebb szakirodalom – egy néhány évvel korábban megjelent, nemzetközi díjakat nyert könyvet – nem volt kapható sem a magyarországi könyvesboltokban, sem az interneten. Végül egy Angliában élő ismerős hozta el nekem a könyvet Oxfordból.

Anna Anderson pere (2018)
Szereplők: Füzesi Fruzsina

Milyen tanulságot viszel magaddal most, hogy már kész a perjátékod?

Érdekes tanulságnak azt tudnám kiemelni, ami számomra meglepő volt, hogy az olvasópróba után még milyen rengeteg munka van egy darabbal, tekintettel a felolvasás során realizált, változtatásra szoruló részekre. Ilyenkor akár a mű jelentős része is átírásra, vagy kihúzásra kerülhet.

Anna Anderson pere (2018)
Szereplők: Varga Aida

Milyen tanácsot adnál egy olyan személynek, aki gondolkozik a perjáték írásban?

Mindenképp érdemes megpróbálni, érdekes tapasztalat, és nincs igazán veszíteni valója az embernek – legalábbis eddig még emlékeim szerint senki nem bánta meg, aki írt ilyen darabot, sőt, inkább ellenkezőleg!

Anna Anderson pere (2018)
Szereplők (balról jobbra): Füzesi Fruzsina, Zaránd Eszter, Szita József, Rakonczai Kitti, Szilágyi Hanna, Zambelly Márk, Banu Nikolett

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Van olyan részlet, ami érdekelne vagy van olyan kérdésed, amit szívesen feltennél az alkotóknak? Írd meg nekünk és mi feltesszük helyetted! 🙂 Lépj velünk kapcsolatba emailben vagy Facebook oldalunkon keresztül!

“Mi színházat csinálunk, nem dokumentumfilmet” – Interjú Nádas Krisztinával és Dankó Dáviddal

Ahogy a perjátékok születnek 2. rész – második felvonás

Az interjú Az évszázad pere – az O.J. Simpson-ügy c. perjátékunk alkotóival folytatódik!

Pillanatkép az O.J. Simpson-ügy premier előadásáról (2019 április)
Szereplők (balról jobbra): Mikó Lilla, Nádas Krisztina
Készítette: Karvaly Bence fotográfus

A sorozatról: 

“Ahogy a perjátékok születnek” c. sorozatunkban megismerkedhettek a perszimuláció és a színjátszás egyedi keveredésének, a perjáték írásnak hátterével. Sorozatunkban népszerű darabjainkat mutatjuk be hétről alkotóik szemével, ezzel is betekintést engedve a paravánjaink mögé.

Tartsatok velünk!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Térjünk még vissza kicsit az O.J. Simpson per megszületéséhez. 

Mi volt a kezdet, hogyan álltatok neki az írásnak? 

Dankó D.: Igazából megnéztük a sorozatot, utána pedig elkezdtünk anyagot gyűjteni. 

Nádas K.: Nem, a sorozatot csak Dávid látta, én direkt nem néztem meg újra. Helyette viszont elolvastam azt a könyvet, ami alapján a sorozat is készült. Jeffrey Toobin könyve volt ez, ami dokumentarista jelleggel dolgozta fel a történetet. Ez alapján indultunk el, ez segített kiválasztani a jegyzőkönyveket, és hogy milyen infókat dolgozzuk bele később majd a végleges szövegkönyvbe. Jelenetenként dolgoztuk ki a szövegkönyvet, nem lineárisan haladva, igazából mindig éppen azt, amihez kedvünk és ihletünk volt.

Dankó D.: Az elején csináltunk egy jelenettervet egy listával, ahol vázlatszerűen összeállítottuk, hogy melyik jelenetben ki-mi lenne benne és később ezt bontottuk ki. Egy timeline (szerk.: idővonal, ütemterv)és a jack.walraven.org oldal jegyzőkönyveit felhasználva, ahol minden egyes bírósági jegyzőkönyv megvolt, így a darabban elhangzó beszédek nagyrésze is ezeknek a kivonatolt változatai. 

Szereplők: Dankó Dávid
Háttérben (balról jobbra): Zambelly Márk, Bódy Ákos
Készítette: Karvaly Bence fotográfus

Voltak olyan lépések a perjáték írás során, amit ki tudnátok emelni, elkülöníteni, mint egy fejezetet a perjátékírás nagykönyvében? 

Dankó D.: Első lépésként minél több anyagot kell gyűjteni, mert minél több áll a rendelkezésedre, annál kreatívabban tudsz dolgozni. 

Nádas K.: És nem is szabad elkezdeni a kidolgozást úgy, hogy legalább 2 hónapnyi anyaggyűjtés ne állna a hátad mögött, mert miközben egyre több infóhoz jutsz úgy változik meg a koncepció is. Eszedbe juthat, hogy még valamit bele kellene tenni, ami átvariálja a teljes jelenetrendet, szóval emiatt gondolom, hogy az a legjobb, ha mikor leülsz írni már lehetőség szerint az összes fellelhető információ a rendelkezésedre áll. 

Dankó D.: Illetve nem szabad félni ötleteket vagy már kidolgozott jeleneteket úgy, ahogy van,  kidobni a kukába. Mi is így tettünk, volt pár olyan jelenet, aminél úgy éreztük, nem lettek jók, ezek szépen mentek is a szemétbe. 

Nádas K.: A második lépés talán a jelenetterv összeállítása, az egész darab vázlata, és ha ez megvan, akkor jöhet a konkrét szöveg kidolgozása. 

Szereplők (balról jobbra): Varga Sébastien, Bódy Ákos, Zambelly Márk
Készítette: Karvaly Bence fotográfus

Voltak buktatói az írásnak, vagy ahol azt éreztétek, hogy ez most nagyon a mélypont? 

Dankó D.: Öhm, nem. (nevet)

E válasz mögött úgy érzem egy történet rejlik. Megosztod velünk? 

Dankó D.: Nem mélypontok voltak, az egész darabírás egy hatalmas mélypont. (nevet) Komolyra fordítva a szót, mindig van olyan, hogy megírsz valamit, elolvasod, és rájössz, hogy ez szar. Utána elolvasod egy nap múlva, vagy elolvassa a másik is, és azt mondja, hogy „huh ez tök jó”! Akkor pedig rájössz, hogy talán mégsem lett annyira rossz, amit írtál és folytatod tovább. Ezért mondom, hogy a folyamat tele van mélypontokkal. 

Nádas K.: Igen, nekem inkább jelenetek voltak, ahol ez meglátszott. Volt olyan, hogy leültem és 2 óra alatt megírtam egy jelenetet, mert elkapott az ihlet. Olyankor úgy éreztem, hogy tökéletes lett és szerencsére nem is kellett utána nagyon variálni rajta. Viszont volt olyan jelenet, amit két hónapon keresztül írtam és még most se érzem azt, hogy tökéletes lenne. 

Dankó D.: Igen, két egyszerűbb típusú jelenet volt a darab írás során: az egyik, amihez rengeteg információnk volt és csak a bírósági jegyzőkönyveket kellett használnunk, így gyakorlatilag átfordítottuk őket. Ilyenek voltak például a kihallgatások. A másik típus pedig az volt, ahol csak a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk, mint például a szerkesztői jelenetben, amit egy pohár bor mellett találtam ki és írtam meg. 

Nádas K.: Nekem ilyen volt az esküdtes jelenet (Esküdtek lázadása), ezt még két ünnep között írtam meg, lényegében néhány óra leforgása alatt. Délelőtt leültem, délben pedig már le is tettem a tollat és kész volt a jelenet. Ez az a jelenet, ahol az esküdtek egymással vitatkoznak azon, hogy az őröket félreállították, és ez annyira fikció volt, hogy könnyű volt megalkotni. 

Esküdtek lázadása c. jelenet
Szereplők (balról jobbra): Szilágyi Hanna, Varga Sébastien, Tárnok Krisztina, Tóth Orsolya, Kohári Réka, Sáray Dorottya
Készítette: Karvaly Bence fotográfus

Milyen tanulságot viszel magaddal a perjátékírásból? Van-e olyan dolog, amit másként csinálnál? 

Dankó D.: Talán azt, hogy soha nem szabad egy légtérben ketten jelenetet írni. Biztos nem fog menni és az eredmény is katasztrófa lesz. 

Nádas K.: Nekem talán az, hogy nem szabad elveszni a jegyzőkönyv és a per anyagaiban. Én anno elkezdtem az elejétől olvasni ezeket az anyagokat, és a jegyzeteim alapján próbáltam megírni bizonyos részeket. Ez egyrészt azért rossz, mert elviszi az összes időt, másrészt pedig emiatt lesz egy olyan szöveganyagod, amit aztán le kell rövidíteni. Tehát jobb az, ha az ember kijegyzetel néhány infót, és utána a saját elképzelései alapján építi fel a jeleneteket. Így gördülékenyebb lesz a darab, a munka is gyorsabban halad, illetve a közönség számára is befogadhatóbb lesz. 

Dankó D.: Ehhez kapcsolódóan, volt egy konkrét eset a perjáték írás során, amikor rászóltam Krisztire, mikor kiakadt valamin, hogy nem pont úgy történt, ahogy a jegyzőkönyvben le volt írva. Erre mondtam neki azt, hogy mi színházat csinálunk, nem dokumentumfilmet, úgyhogy nem kell rajta annyit görcsölni. 

Nádas K.: Azért megjegyezném, hogy ez fordítva is előfordult. 

Köszönjük Nektek a választ és gratulálunk a fergeteges előadáshoz!

Szereplők (balról jobbra): Szolnoki János, Somogyi Viktória, Zambelly Márk, Dankó Dávid
Készítette: Karvaly Bence fotográfus

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

“A legendákkal ellentétben a határidő nem a legjobb múzsa”

Ahogy a perjátékok születnek 2. rész – első felvonás

Interjú Nádas Krisztinával és Dankó Dáviddal, Az évszázad pere – az O.J. Simpson-ügy c. perjátékunk alkotóival

• 

  Nádas Krisztina

• 

  Dankó Dávid

A sorozatról: 

“Ahogy a perjátékok születnek” c. sorozatunkban megismerkedhettek a perszimuláció és a színjátszás egyedi keveredésének, a perjáték írásának hátterével. Sorozatunkban népszerű darabjainkat mutatjuk be hétről alkotóik szemével, ezzel is betekintést engedve a paravánjaink mögé.

Tartsatok velünk!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mi motivált Titeket arra, hogy perjáték írásba fogjatok? 

Dankó D.: Részben amiatt, hogy kapjunk egy normális szerepet és lehessünk ügyészek, illetve ügyvédek. (nevet) Már nagyon régóta akartam olyan karaktert játszani, aki egy hosszabb beszédet mondhat el a darabban, ez most össze is jött. Nagyjából ez volt a fő motiváció.

Nádas K.: (közbevág) Ez igazából minden darabírónak a titkos motivációja. (nevet) Engem maga az ügy kezdett el érdekelni nagyon, miután láttam a 2016-os sorozatot. Arra gondoltam, érdekes lenne, ha feldolgozná ezt a Perjátszó Kör is, milyen jó lenne, ha ezt elő tudnánk adni!

Brad Elterman – BuzzFoto/FilmMagic
2008 BuzzFoto

Honnan jött az ötlet, hogy együtt írjatok perjátékot? Hiszen általában egy darabíró szokott lenni. 

Dankó D.: Kriszti ajánlotta nyáron a már korábban említett sorozatot, amit egy nap alatt ledaráltam. Ekkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha ebből írnánk egy darabot. Ugyanakkor nem akartam egyedül neki fogni, mert pontosan tudom, nem szeretek jegyzőkönyveket olvasni egyedül, hamar megunom. 

Kriszti: Én sem akartam egyedül pert írni, mert tudtam, hogy nem tudnám tartani a határidőt és feladnám a közepén. Így legalább volt egyfajta motiváció, presszió, hogy mégis csak dolgozni kell rajta. 

Ajánlanátok is egyébként másoknak, hogy ketten írjanak egy perjátékot? 

Dankó D.: Simán, sokkal gördülékenyebb a dolog. Ha van olyan pont, ahol elakadsz, akkor bármikor fordulhatsz a másikhoz segítségért. 

Nádas K.: Igen, mondjuk én lehet, hogy legközelebb egyedül írnék. (nevet) 

Mennyi idő alatt írtátok meg ezt a darabot, mindennel együtt?

Dankó D.: A-tól B pontig nagyjából fél év volt, de ebben persze voltak aktívabb és kevésbé aktív időszakok is. Részemről a leadási határidő előtti két hét volt a legaktívabb és lelkesebb időszak. (nevet)

Nádas K.: (nevet) Azért azt fontos megjegyezni, hogy a legendákkal ellentétben a határidő nem a legjobb múzsa, sőt!

Valamelyikőtök írt már korábban is perjátékot, vagy ez volt az első?

Nádas K.: Nem, még nem, viszont korábban nagyon sok ötletem felmerült, hogy milyen jó lenne egy-két történetet megírni, de…

Dankó D.: (közbevág) egyedül nem sikerült.

Nádas K.: … mindkét ötletem csak a kutatás fázisába jutott el. 

Dankó D.: (ironikusan) Nagyjából úgy nézett ki ez nálunk, hogy ő (Kriszti) hozta a tárgyi tudást, én pedig a szellemet és a lelket ebbe az egész információáradatba, így kevésbé tettük szárazzá a tényközlést. 

Kriszti, tervezed megírni azt a két darabot, amiknél már a kutatási fázisba eljutottál? 

Dankó D.: (suttogva) Én nem segítek.

Nádas K.: (nevet) Köszönöm szépen, Dávid, a felajánlást. Egyébként nem tartom kizártnak, de miután már többen is jelezték az egyikkel kapcsolatban, hogy neki fognának, ezért szívesen felajánlanám a segítségemet annak, aki végül kidolgozná és megírná a tényleges perjátékot. Egyelőre nem tervezem megírni a két darabot, de ott van a fiókban és ha ihletet érzek, akkor neki fogok. 

Dankó D.: Majd két év múlva, ha megint normális szerepet akarsz. (kacsint)

Kriszti, elmondod nekünk, hogy miről szólnak azok a még meg nem írt perjátékok? 

Nádas K.: Az egyik a nagyrévi angyalcsinálókról szól. Ez a történet az első világháború utáni, Tiszazugban játszódó eseményeket dolgozza fel, ahol az asszonyok megmérgezték a férjeiket. Elképesztően sok gyilkosságot követtek el úgy, hogy a légypapírból vonták ki az arzént. Ez szerintem elég érdekes sztori, ráadásul elég sok női szerep lenne benne, ami a Perjátszó Kör összetétele miatt előnyös. A másik pedig Billy Milligan története, akinek tudathasadásos személyiségzavara volt, összesen 24 személyiséggel „rendelkezett”. Megerőszakolt két nőt (SPOILER VESZÉLY) és a végén felmentették a kóros elmeállapotára hivatkozva. 

Köszönjük, hogy megosztottad velünk, ezek is nagyon izgalmas perjátékoknak ígérkeznek, reméljük hamarosan a végleges formájukban is láthatjuk valamelyiket! 

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kedves Olvasóink!

Titeket várunk vissza jövőhéten is, hiszen az O.J. Simpson-ügy alkotóira. sok megválaszolatlan kérdés, rátok pedig számos kulisszatitok vár!

HAMAROSAN JELENTKEZÜNK A FOLYTATÁSSAL!

“Sokkal többet tanultam itt egy adott történelmi korszakról, mint az iskolában”

Interjú Szolnoki Jánossal, a Bibó István pere és a Mailáth-gyilkosság c. perjátékaink írójával

Ahogy a perjátékok születnek – 1. rész

A sorozatról:

“Ahogy a perjátékok születnek” c. sorozatunkból megismerkedhettek a perszimuláció és a színjátszás egyedi keveredésének, a perjáték írásának hátterével. Sorozatunkban népszerű darabjainkat mutatjuk be hétről alkotóik szemével és betekintést engedünk a paravánjaink mögé. Tartsatok velünk!

János 2009 óta tagja a Perjátszó Körnek, 1982 óta dolgozik a Fővárosi Törvényszéken, jelenleg büntetés-végrehajtási bíróként. 

Bibó István pere a Kossuth Klub színpadán
Szereplő: Szolnoki János

Mi motivált téged a perjáték írásra? 

Szolnoki János: Egyrészt a kihívás, a saját korlátok, képességek megismerése, másrészt pedig mind a Mailáth, mind a Bibó István perről elmondható, hogy felkérésre készültek, így szükség is volt a darabok megírására. A Bibó István pere saját motiváció volt, de a Mailáth-gyilkosság c. perjáték kifejezetten megrendelésre készült.

Hány perjátékot írtál már a Perjátszó Körnek?

Szolnoki J.: Két darabot írtam, nem számítva azokat a „nyúlfarkincákat”, azt az 1-1 jelenetet, amit más írók darabjaihoz, az adott alkotóval egyeztetve írtam.

Emlékszel még hogyan kezdtél hozzá a perjáték íráshoz?

Szolnoki J.: Egyértelműen a háttéranyag elolvasása volt a kezdet, ez a legfontosabb, hogy megnézzük mi történt, hogyan kellene ezt megjeleníteni, és a koncepció, hogyan tudnánk ezt megvalósítani, hiszen nem rendelkezünk a Nemzeti Színház társulatával, így olyan dolgokat is át kellett gondolni például a Bibónál, hogyan tudnánk kivitelezni a „szűk” jeleneteket a jelenetváltással, a színváltással, minimálisabb díszlettel, tehát picit hozzáigazítani a társulathoz a darabot. A kezdés viszont nálam mindig a lelki ráhangolódás, az írás időszakában ezzel keltem, ezzel feküdtem mindkét ügy esetében.

Bibó István pere a Kossuth Klub színpadán
Szereplők (balról jobbra): Szolnoki János, Szabó Tamás

Milyen nagyobb állomásokat, lépéseket tudnál kiemelni, amikből szerinted összeáll a a perjáték írás folyamata általánosságban?

Szolnoki J.: Az első állomás, hogy megállapítsuk mi történt, a második lépés, hogy megnézzük hogyan lehetne színpadra vinni úgy, hogy pörögjön, gördülékeny legyen, ugyanakkor adjon is valamit. Utána az egészet meg kell szerkeszteni, kvázi a rendelkezésre álló „kupac anyagot” megformálni, összerakni úgy, hogy a cselekvés és a mondanivaló is egyaránt megjelenjen benne, mindez úgy, hogy ne legyen didaktikus, unalmas. 

Bibó István pere a Kossuth Klub színpadán
Szereplők: Mikle Moncsa, Füzesi Fruzsina, Szolnoki János

Mennyi időt vett igénybe a perjáték írás általánosságban, vagy akár egy konkrét perjáték esetében?

Szolnoki J.: Bibó minimum egy év volt, mert szerettem volna, hogy a munka amit Mi csinálunk (általánosságban a Perjátszó Kör) eredeti legyen, úgy adjuk vissza, lehetőleg szó szerint, ahogy történtek az események, hogy aki hallja az tudja, ez így történt, nem csak mi találtuk ki. Emiatt az Állambiztonsági Levéltárban kezdtem a kutakodást, az ottani anyagokat kikértem és elkezdtem kiírni szószerint a vallomásokat, a történeteket, hogy mindezt azért, hogy ami bekerül a darabba az igazi legyen. Éppen a Bibónál még élő ember is volt, a Bori (Bibó István lánya), aki még anyagot is adott, így a darabban az ő gyerekkori emlékei is megjelennek. A Mailáthnál gyorsabban ment a folyamat, de ott is minden eredeti volt kezdve az újságoktól, a cikkektől, a tudósításoktól, az ítéletektől, ezeket igyekeztem belerakni.

Bibó István pere a Kossuth Klub színpadán
Szereplők (balról jobbra): Simon Miklós, Nádas Krisztina, Füzesi Fruzsina, Szita József

Voltak buktatók?

Szolnoki J.: Nem éreztem buktatót, minden ment a maga rendje módja szerint.

Milyen tanulságot viszel magaddal a perjáték írásból? Volt valami, amire rájöttél, amit magaddal viszel?

Szolnoki J.: Nekem minden perjáték ilyen, ad valamit, mert fanatikus vagyok és elmerülök a történetekben. (nevet) Egy kicsit minden perjátékot én magam is megírok, átírom, átszerkesztem stb. Ebből a szempontból a Simpson (utalás az O.J. Simpson-ügyre) nagyon el lett találva, szerintem az egyik legjobb perjátékunk lesz, mert eredeti, hiteles, egy valódi per. Ezt konkrétan nem „írtam” újra fejben, inkább az ügyész helyébe képzeltem magam és gondolkodtam, vajon én mit csináltam volna a helyében. Minden darabba beleélem magam, egy adott darab próbafolyamata során elmerülök a perjáték hátterében, rengeteg időt töltök a korszak megismerésével. Korábban már említettem másoknak, hogy sokkal többet tanultam itt egy adott történelmi korszakról, mint az iskolában. Ilyen volt például a felvilágosodás, vagy a francia forradalom, emlékszem itt szereztem a tudásomat.

Milyen tanácsot adnál egy olyan embernek, aki gondolkozik azon, hogy perjátékot írjon, de még nem köteleződött el?

Szolnoki J.: Olvassa el az összes szövegkönyvet, beszélgessen az íróikkal, szerintem ezt érdemes megtenni. Bár ez nálam a darabírás előtt elmaradt, ugyanakkor menet közben nagyon is sokszor megtettem. Azt gondolom érdemes rákérdezni, hogy mások, hogy csinálták, érdemes tapasztalatot szerezni.

Bibó István pere a Kossuth Klub színpadán
Szereplők: Varga Sébastien, Dobosi Kinga

Egyetemi tanteremből a nagyszínpadig

Interjú Kisteleki Károllyal, a Perjátszó Kör elnökével

A Perjátszó Kör, az ELTE ÁJK hivatalos „perjátékokra” specializálódott színjátszó társulata. A perjáték műfaj egyedi kreáció, a perszimuláció és a színjátszás olyan különleges elegye, amelyet a társulat egyedül képvisel Magyarországon. A több, mint 10 éves múltra visszatekintő társulat elnökét, Kisteleki Károlyt kérdeztük a Perjátszó Kör múltjával és jelenével kapcsolatban. 

Annak idején honnan jött a Kör megalakításának alapgondolata? 

Kisteleki Károly, a Perjátszó Kör elnöke

A 2004/2005-ös tanév tavaszi félévében indítottam egy alternatív órát, – amit még egyébként most is meg szoktam hirdetni – „Fasiszta államkormányzatok Európában” elnevezéssel. Ennek a tanórának a keretében már máshonnan közelítettük meg a tananyagot, például filmeket vetítettünk, ezekből később vitákat csináltunk, illetőleg a nürnbergi per is része volt a félév anyagának, s ennek kapcsán arra gondoltam mi lenne, ha a hozzám járó hallgatók dokumentumjátékot készítenének belőle. A projektre jelentkeztek is heten, meg is csinálták a nürnbergi perből ezt dokumentumjátékot velem konzultálva – ezek lettek aztán az első csírák, amelyek később Perjátszó Körré nőtték ki magukat.

A félév végén, amikor beírtam a jegyeket valami megváltozott, éreztem, hogy ezt érdemes lenne továbbvinni, s megkérdeztem ezeket a hallgatókat, hogy lenne-e kedvük egy „perjátszó kört” csinálni – ott és akkor találtam ki ezt a nevet. Igent mondtak s velük született meg a társulat első darabja: a Jeanne d’Arc 2005 őszén.  Ez a perjáték kezdetlegesnek mondható, inkább „performance jellegűre” sikeredett: volt benne filmvetítés, power point, az előadás végén pedig vitát kezdeményeztünk a közönség tagjaival, így látható, hogy még cseppet sem öltött klasszikus színházi formát. A fellépéseket anno még egy kis tanteremben, az A/14. gyakorlóban rendeztük meg. A korai darabok közé tartozott Oliver Cromwell fiktív pere, és a Danton per, amelyre már a kis gyakorlóteremben az összes álló- és ülőhely elfogyott, annyira népszerűek lettünk.

A Sisi merénylet: Legendák és Valóság c. perjátékunk az Aula Magna színpadán (pillanatkép)

A nagy választóvonal 2006 őszén következett be, amikor a karvezetés és az akkori dékán, Mezey Barna felkért minket hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat keretében lépjünk fel az ”Ezerkilencszázötvenhat” című perjátékunkkal. Erre az alkalomra megkaptuk az egyetem dísztermét, s az előadáson elsöprő volt a siker.

Ekkor dőlt el, hogy inkább a színház felé billen a mérleg, továbbá az, hogy a fellépéseknek ezentúl az Aula Magna ad majd otthont. 

Azóta sok minden történt, ma már nem csak az Aula Magna színpadán vállalnak fellépéseket, hanem külsős helyszíneken is. Hol találkozhatott a társulat előadásaival eddig a közönség?

Kisteleki K.: Így van, egyre több helyen van lehetőségünk megmutatni perjátékaink különlegességét és „játszva” tanítani, szórakoztatni a közönséget. Az utóbbi években a társulat eljutott Erdélybe, hiszen Bibó István peréről szóló perjátékunkkal Nagyváradon és a kolozsvári Sapientia Egyetemen léphettünk fel. A Gödöllői kastélyban a Sisi-merénylet – Legendák és valóság c. perjátékunkat mutattuk be, és Budapesten több helyre, többek között a Fővárosi Törvényszékre a Múzeumok Éjszakája keretében, az Országos Bírói Hivatalba, valamint a Kossuth Klub színpadára is invitáltak minket, s ezeken mindig elég hangos sikert arattunk. Mindeközben fesztiválokon is igyekeztünk megjelenni, nyaranta képviseltetjük magunkat az EFOTT-on, illetve a veszprémi Pannon Unifest művészeti fesztiválján is felléptünk már.

Melyik volt az első lépés, amely később a felkérések sorához vezetett?

Kisteleki K.: A veszprémi Pannon Unifest művészeti fesztiválja adta meg az első lökést. Teljesen újszerű élmény volt egy ilyen összművészeti egyetemi fesztiválon való részvétel, ahol kifejezetten minket kértek fel, hogy szerepeljünk egy valódi, professzionális színházban. A helyszín a veszprémi Petőfi Színház stúdió színháza volt, ahol igazi műszaki felszereltség, világítás, hangmérnök, és profi díszletek vártak minket.

A darabot – a Charles Manson-pert – igen elismert szakmai zsűri – többek között maga a Petőfi Színház vezetője – véleményezte, és örömmel mondhatom, hogy nemcsak elvittük az első helyet a színházi kategóriában, hanem a zsűri elismerése jeléül fel is ajánlotta, hogy szerepeljünk egy „rendes” előadáson a teljesen laikus veszprémi közönség számára. Véleményem szerint ez hatalmas dicséret volt egy hozzánk hasonló, amatőr társulatnak, és felnyitotta a szemünket, hogy az egyetem falain kívül is rengeteg érdeklődőt vonzunk egyedi perjátékainkkal. 

Perjátszó Kör tagjai A Sisi merénylet Legendák és Valóság c. előadása után (csoportkép)

Bemutatkozik a Perjátszó Kör

Azt mondják egy kép felér ezer szóval, szerintünk egy videó még annál is többel, erre a 10 éves évfordulónkra készült videó a kézzel fogható bizonyíték!

10 éves a Perjátszó Kör! c. videónk